Ismét elérkezett a sarki fény szezon, így időszerűnek látom írni az égboltot színesre festő csodás tüneményről.  Az aurora borealist mindenki látni szeretné legalább egyszer az életben, de lássuk be, még a tapasztaltabb „vadászoknak” is nagy szerencse kell hozzá.

Kitartó várakozást és kémlelést követően megjelent az aurora borealis zöld és lila színekben. De nem csak úgy halványan a horizonton, hanem táncolva cikázott hosszasan az égbolton. (szerző)

Mi az sarki fény?

A sarki fény, másik nevén az aurora borealis egy időleges fényjelenség, mely általában októbertől áprilisig figyelhető meg a sarkkörtől északra. Erőssége, így láthatósága változó, amit sok tényező befolyásol. A sarki fény története a Földünktől sok-sok millió kilométerre ragyogó Napban kezdődik, ahol időközönként plazmaáram formájában töltött részecskék lökődnek ki. A leszakadó plazma, vagyis a napszél iszonyatos sebességgel halad, így mindössze 18 óra alatt eléri a Földet. A csoda ezután jön. Itt ugyanis az történik, hogy a Föld mágneses mezejének vonzására a két pólusnál a részecskék átjutnak a magnetoszférán és olyan gázokkal ütköznek, mint az oxigén és a nitrogén. Ennek következtében a részecskék fényt bocsátanak ki, ami létrehozza a sarki fényt. A jelenség általában az északi sarkkörtől északra, (ez az Aurora Borealis), valamint a déli sarkkörtől délre (Aurora Australis-nak nevezzük) figyelhetjük meg.

Milyen színű a sarki fény?

A kibocsátott fény színe függ az ütköző anyagok típusától és annak magasságtól.

Jellemzően :

  • a leggyakrabban megjelenő színek a sárgászöld és lila. Ez a 100 km magasságban lévő oxigén miatt alakul ki, valamint az emberi szem is erre a színre a legérzékenyebb. Ritkán vörös, sárga, kék és ibolyaszínekben is pompázat az égbolt.
  • az oxigén zöld, sárgás, ritkán vörös (a legerősebb naptevékenység során fordulhat elő, kb 300 km magasban, oxigénnel ütközve);
  • a nitrogén kék és ibolyaszínben megjelenését okozza.
Sarki fény. Norvégia, Lofoten
Fotó: Rácz Péter (shamanphoto.com) – Lofoten

Tippek kezdőknek: Gyenge KP sugárzás esetén előfordulhat, hogy a sötét égen szürkés felhőnek látjuk csupán. Hogy megbizonyosodjunk arról, hogy mit is látunk pontosan, fényképezzünk egyet hosszú záridővel, ugyanis fotón sokkal hamarabb megjelenik a sarki fény zöld színe.

Milyen formában jelenik meg a sarki fény?

A jelenségnek több formája ismert: folt-forma, ív-forma, szalag-forma, sugár-forma, valamint fátyol-forma. A sarki fény megjelenhet keskeny fényívként, gyakran kelettől nyugatig kiterjedve horizonttól horizontig.

Más esetekben az éjszakai égbolton szalagokká nyúlnak, amelyek van, hogy hurkot alkothatnak, összehajlanak és örvénylenek, vagy akár függönyként fodrozódnak. Szétterjedhetnek többszínű sugarakban, például függőleges fénytengelyekként, amelyek messze terjednek az űrbe. És néha elborítják az eget egy vékony felhőben vagy fátyolban.

A jelenség teljesen eltérően jelenhet meg egyetlen éjszaka leforgása alatt, és a formák intenzitása is változhat. A késő esti sarki fény általában hosszú diffúziós ívek, amelyek lassan sugárzó ívekké vagy szalagokká alakulnak, amelyek a növekvő aktivitást mutatják.

Az éjszaka előrehaladtával a szalagok és ívek hullámoznak és összehajlanak, majd végül sugarakká törnek –ha a néző szerencsés – vagy akár korona alakot ölthetnek. Ez utóbbi a sugár alakú sarki fény leglátványosabb formája.

Ha kedvet kaptatok ahhoz, hogy sikerrel „levadásszátok” saját sarki fényeteket, akkor olvassátok el következő bejegyzéseinket, mert ott már tuti tippek jönnek tapasztalt sarki rókáktól.

Amennyiben elszántad magad egy aurora hunting túrára, akkor itt olvashatod az általunk összeírt 5 fontos tippet amivel nagyobb eséllyel láthatod a sarki fényt.

Források: aurora-service.eu, auroraborealisobservatory.com , pwg.gsfc.nasa.gov, Fotók>> Rácz Péter (shamanphoto.com)

Author Nagica

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük