Képzelj el egy hatalmas ünnepséget az éjféli nap alatt, amikor a nappal és az éjszaka ugyanolyan hosszú… nos, ez a nyár közepének ünnepe Finnországban, a Juhannus.
Juhannus, vagy ahogy mi ismerjük Szent Iván-éj a nyárközép, vagyis a nyári napforduló ünnepe (június 20. és 26. között). Finnországban nemzeti ünnep, és mivel az északiak a hosszú és sötét tél után mindig nagyon várják a nyarat, így nem csoda, hogy különleges helyet foglal a naptárban. Eredetileg pogány ünnep volt, amin Ukko, a mennydörgés istene előtt tisztelegtek. Mivel ő irányította az esőt, kedvesnek kellett lenni vele, hogy jó termést kapjanak a földművesek.
A finn Juhannus szó egyébként Szent János nevét hordozza és az esemény az új életet méltatja, valamint a fény ünnepét, és a sötétség hátrahagyását jelenti. Ez a nap hivatalosan is elindítja a nyári szezont, ahol mindenki élvezi az északi nyár hosszú nappalait és fehér éjszakáit.
Az évnek e hétvégéjén, Finnország városai kiürülnek, elcsendesednek. Természetesen vannak, akik a városokban töltik a Szent Iván éjjelét, de a legtöbben családdal és barátokkal ünneplik a vidéki nyaralókban, erdők és tavak közelében. A Juhannus-ünnep elmaradhatatlan „kellékei” közé tartozik a máglyagyújtás (kokko), a szaunázás, a pazar lakomázás és természetesen az ivás. A fiatalok szabadtéri bulikon és fesztiválokon szórakozhatnak (Pl. Himos Juhannus).
Szent Iván -éji máglya
Juhannus a nyár beköszöntét ünnepli. A máglyák gyújtása az egyikfontosabb része a „ceremóniának”. Ezt a hagyományt majdnem egész Finnországban tartják. Az ország svéd nyelvterületein azonban – Finnországban a finn és a svéd is hivatalos nyelv – az emberek már csak egy szépen feldíszített májusfát állítottak fel. A máglyának szimbolikus jelentése van, amely el űzi a sötétséget, valamint a boszorkányokat és rossz szellemeket is távol tartja.
Ilyenkor mindenki együtt énekel és táncol a tűz körül. Helsinkiben minden évben a Seurasaari skanzenben van a máglyagyújtás helyszíne. A múzeum bájos történelmi épületekkel, házikókkal és parasztházakkal büszkélkedhet, amelyeket az ország különböző részeiről gyűjtöttek össze.
Éjféli nap, éjszaka nélküli éjszaka
A Juhannus-ünnep talán legcsodálatosabb aspektusa, különösen a turisták és a külföldiek számára, egyszerűen az a „varázslat”, amelyet a nyárközép éjszakátlan éjszakái hoznak – amikor a nap több hétig nem megy le a horizont alá. Az emberek tovább ébren maradnak és van, hogy észre sem veszik, ha a nap véget ért. Pihenés, tóparti játékok és éjszakai fényben úszkálás egyszerűen varázslatos élmény, amelyeket csak ezen a szélességi körön van lehetőség megtapasztalni.
Szent Iván éjjelének varázslata
A Szent Iván-éji ünnep „varázslatos” éjszakájához sok régi hagyomány is kapcsolódik. Ez az éjszaka arról is ismert, hogy az emberek gyógynövényeket takarítanak be, mert ezen az éjszakán a hiedelem szerint megerősödik a gyógyító erejük. Ilyenkor furcsa dolgok történnek; boszorkányok, tündérek és manók kóborolnak, és ugratják az embereket azzal, hogy megjósolják a jövőjüket. Sok rítus kapcsolódik a szerencséhez, a boldogsághoz, a szerelemhez, a párkapcsolatokhoz és a házassághoz.
Egy varázslatos éjjel, amikor a természet ereje, az erotika és a romantika teszi a dolgát.
Régen a hajadon nők különleges bűbájokat használtak. Többek között Szent Iván éjjelén meztelenül egy kút fölé hajoltak, hogy lássák jövendőbeli férjük tükörképét. Egy másik, jóval visszafogottabb, de máig tartó hagyomány szerint, a fiatal lányok éjszaka kiosonnak, hogy hét különböző vadvirágot gyűjtsenek, majd ezeket a vánkosuk alá helyezve álmukban megpillanthatják leendő hitvesüket.
Mindezek a szokások és hagyományok azt sugallják, hogy a Juhannus-ünnepség valóban mélyreható, és erősen kötődik Finnország kultúrájához.
Virágok, virágok
Ez a nap a varázslat mellett, a virágokról szól. A hagyomány szerint a lányok virágot gyűjtenek, amiből koszorút fonnak a hajukba. A díszeket kortól és nemtől függetlenül mindenki nagy szeretettel viseli.
A házak feldíszítése friss zöld növényekkel szintén kedves szokás a nyár, és a Juhannus megünneplésére. A régi hagyomány szerint fák (például nyír vagy nyárfa) fiatal leveleit levágják és felhasználják a ház és az udvar díszítésére úgy, hogy a fa levágott darabjait a bejárat oldalainál, kapuinál vagy lépcsőinél helyezik el.
Egy másik hagyomány, hogy illatos virágokkal (gyöngyvirág, madárcseresznye és orgona, vagy a hegyi kőris ágai virágai) töltik meg a belső tereket Juhannus ünnepén. A nyírfa friss és apró ágait leszedik és csokorba kötik, melyet szaunázáshoz használnak.
A finn nyári szünet kezdete
A hosszú tél távolodik, és átadja helyét a gyönyörű finn nyárnak. Ez a hétvége a nyári szabadság és a vakációs időszak megkezdésének ideje, mely általában három-négy hétig tart. A legtöbb finn ilyenkor kimenekül a városok nyüzsgő élete elől, és a nyarat békés vidéken tölti a szabadban, közel a természethez, tűzifát vágva, tóban úszva, csónakázva vagy vitorlázva.
Hogyan ünneplik a svédek a midsommart?
A nyárközép ünnepét nagyon hasonló módon ülik a két skandináv országban, azonban van néhány dolog, amit érdemes kiemelni a svédek szokásai közül.
- Az eper a svéd nyárközép ünnepének elengedhetetlen eleme.
- A pácolt hering, grillezett lazac és újburgonya szintén az ünnepi asztal kötelező eleme.
- Sör és különböző snapszok.
- Májusfa fontossága és a körülötte lejtett tánc és ünnep az esemény fénypontja.
- Tradicionális midsommar konyhai textíliákat használnak az ünnepi terítékhez.
Hogyan varázsolhatsz te is egy kis midsommart az otthonodba?
Nézz körül webshopunkbanés válaszd ki otthonodhoz legjobban illő vázát, amit Te is megtölthetsz a szezon virágaival. Ha nincs ötleted, akkor mutatjuk a legütősebb tippünket.
Borítókép: Photo by Freddie Ramm: https://www.pexels.com/photo/selective-focus-photo-of-blue-and-white-flowers-field-51548/
